Add, ó, Uram, az esőt! Űzd el a gangról a mulatóst és postásjózsit!
June 2009
ó, hogy szakadna rám végre az ég...
Play
Listen
mai johnny cash
if you could read my mind
de lehet, hogy inkább mégse lenne az olyan jó…
Rekord!
Munkaidő kezdete: 9.00
9:10-re az idegességi faktorom 10-es skálán elérte a 9-es fokozatot.
Hiába no, a fogyatékos nyomdai ctp-sek nem ismernek lehetetlent!
Katanát a gyomrocskájukba reggeli helyett…
“95 tavaszára már kialakult csapatom volt. Zalán, a kis cigány, aki egy rendkívül ütőképes ember volt remek kapcsolatokkal, ami nem árt, ha hirtelen nagy csapatra van szükség. Aztán ott volt Benedek Laci, aki egy jókötésű, bevállalós magyar srác volt. Vele később is dolgoztam, mikor már megvolt a testőrcégem. És persze ott volt Frenki, aki megjárta a légiót is. Innen kapta a nevét, mert Francia nevű tag már volt az éjszakában. Nem volt egyszerű ember. Mikor hazajött, a bulvársajtó színe-java versengett a képeiért, amiket kint csinált egy-egy bevetés után. Mikor először láttam őket engem is sokkoltak, pedig én aztán sok mindent láttam Boszniában. De ezek azonban nem egyszerű képek voltak. Az egyiken Frenki egy bennszülött nőt tart a hajánál fogva, aki az életéért könyörög. Egyértelműen hiába, mert a következő képen Frenki már csak a fejet tartja a kezében, és bozótvágó kése csöpög a vértől”
—
Bé-kategóriás magyar maffia regényke,
havashenrik oldalára kipakolva.
Avagy a nyugdíjas életvédelmis nyomozó és
az alkoholista történelem tanár dal helyett prózában mondja el..
(via litealley)
